Hogyan működik az EDI a valóságban? – 1. rész
Az EDI működését összefoglaló cikksorozat első része
Elolvasom a cikket →Az EDI (Electronic Data Interchange) a vállalati rendszerek közötti közvetlen, automatizált és szabványosított adatcsere technológiája. Segítségével a megrendelések, szállítólevelek és számlák emberi beavatkozás nélkül, másodpercek alatt jutnak el az egyik ERP-ből a másikba.
Sokan tévesen azt hiszik, hogy az e-mailben átküldött PDF vagy Excel táblázat már elektronikus adatcsere. A valóságban a két világ között óriási a különbség:
Bár a felhasználók csak azt látják, hogy a bizonylatok automatikusan megérkeznek, a háttérben egy jól strukturált, 5 lépéses folyamat zajlik le:
A vevő beszerzője jóváhagyja a megrendelést a vállalatirányítási rendszerében (pl. SAP, Dynamics 365, Kulcs-Soft). A rendszer belső formátumban (XML, JSON, CSV vagy adatbázis rekord) kimenti a rendelést.
Az EDI Gateway a belső ERP adatokat szabványos nemzetközi formátumra (leggyakrabban UN/EDIFACT ORDERS D:96A vagy GS1 EANCOM) fordítja le, és elvégzi a szintaktikai ellenőrzést.
A titkosított és digitálisan aláírt üzenet internetes protokollon keresztül utazik: kiskereskedelemben leggyakrabban AS2 protokollal, autóiparban OFTP2 vagy SFTP kapcsolaton.
A beszállító EDI kapuja fogadja a csomagot, kibontja a titkosítást, ellenőrzi a sémaintegritást, és azonnali technikai nyugtát küld vissza (AS2 MDN vagy CONTRL üzenet).
A szabványos üzenet visszakonvertálódik a beszállító belső adatmodelljére, és új vevői rendelésként önállóan bekerül a vállalatirányítási rendszerbe. A raktár azonnal kezdheti a komissiózást.
Hazánkban és a nemzetközi kereskedelemben az EDI elterjedését elsősorban a nagyvállalatok szigorú beszállítói követelményrendszere hajtja:
A nagy hipermarketek és drogériák kizárólag EDI-n keresztül hajlandóak rendelést leadni és számlát fogadni a polcokra kerülő beszállítóktól:
A Just-in-Time (JIT) és Just-in-Sequence (JIS) gyártási folyamatok elképzelhetetlenek másodperc-pontos elektronikus lehívások nélkül:
A kiszervezett logisztika (fulfillment) és a piacterek (pl. Amazon, eMAG) felé irányuló készletszinkronizáció és csomagfeladás motorja:
Válassza ki az Ön vállalkozására leginkább igaz állításokat az alábbi interaktív ellenőrzőlistában:
Az interaktív kalkulátor segít eldönteni, hogy WebEDI-ra (böngészős felület) vagy integrált ERP kapcsolatra van-e szüksége.
Bár több mint 200 különböző üzenettípus létezik, a hazai üzleti forgalom 95%-át az alábbi öt üzenet bonyolítja:
A vevő ERP-je küldi: cikkszámok (EAN/GTIN), mennyiségek, szállítási cím (GLN) és kért beérkezési dátum.
Dokumentáció és minta → ORDRSPA beszállító visszajelzése: mely tételeket tudja szállítani, változik-e a mennyiség vagy a határidő.
Dokumentáció és minta → DESADVKamion indításakor megy a vevő raktárába. Tartalmazza a raklapok SSCC kódjait a villámgyors átvételhez.
Dokumentáció és minta → RECADVA vevő raktára igazolja a ténylegesen átvett mennyiséget. Ez a számlázás vitathatatlan alapja.
Dokumentáció és minta → INVOICStrukturált e-számla, amely a vevő ERP-jében automatikusan párosításra kerül a rendeléssel és szállítólevéllel.
Dokumentáció és minta →Nem tudja, melyik szolgáltató a legmegfelelőbb az Ön iparágához és költségkeretéhez? Töltse ki 4 lépéses, ingyenes ajánlatkérőnket, és profilja alapján összekötjük a releváns hazai és nemzetközi EDI szolgáltatókkal!
Minden, amit a bevezetés, működés és költségek kapcsán a legtöbben megkérdeznek:
Az EDI (Electronic Data Interchange, magyarul elektronikus adatcsere) strukturált üzleti adatok és dokumentumok (például megrendelések, számlák, szállítólevelek) közvetlen, szabványosított és emberi beavatkozás nélküli átvitele két egymástól független vállalat informatikai rendszere (ERP) között.
A PDF számla emberi olvasásra készült digitális papír, amelyet a fogadó oldalon valakinek manuálisan vagy OCR szoftverrel be kell gépelnie az ERP rendszerbe. Ezzel szemben az EDI gépek által közvetlenül feldolgozható strukturált adatfolyam: az elküldött EDIFACT vagy XML számla gombnyomás nélkül azonnal könyvelődik a vevő vállalatirányítási rendszerében, kiküszöbölve a hibákat és napokat takarítva meg.
Az EDI használatát jogszabály általában nem teszi kötelezővé, a piaci szereplők viszont igen. A legnagyobb magyarországi kiskereskedelmi és FMCG láncok (pl. Tesco, Spar, Auchan, dm, Rossmann) és az autóipari gyárak (pl. Audi Hungaria, Mercedes-Benz Kecskemét, BMW Debrecen és beszállítóik) szerződéses feltételként írják elő a beszállítóiknak az elektronikus megrendelések (ORDERS) és szállítólevelek (DESADV) fogadását és küldését.
A költség a volumentől és a választott modelltől függ. Alacsony bizonylatszám mellett a WebEDI havi 10 000 – 30 000 Ft körüli előfizetési díjjal elindítható ERP fejlesztés nélkül. Nagyobb forgalom esetén az ERP-vel integrált felhős EDI szolgáltatás egyszeri bekötési díja partnerenként tipikusan 150 000 – 400 000 Ft, a havi forgalmi/tranzakciós díj pedig a dokumentumok számától függően 30 000 – 150 000 Ft közé esik.
A NAV Online Számla egy állami adóhatósági adatszolgáltatási kötelezettség, amely kizárólag a kiállított számlák adóügyi adatait rögzíti. Ezzel szemben az EDI a kereskedelmi partnerek közötti teljes ellátási láncot lefedi: kezeli a megrendeléseket (ORDERS), rendelés-visszaigazolásokat (ORDRSP), kamionos szállítóleveleket (DESADV), raktári átvételi elismervényeket (RECADV) és az üzleti számlákat (INVOIC) is.
Az EDI az átfogó technológiai fogalom (Elektronikus Adatcsere), mint ahogyan a «beszéd» vagy az «írás». Az EDIFACT pedig egy konkrét, ENSZ által kidolgozott nemzetközi nyelv és formátum (szabvány), amely meghatározza, hogyan kell felépíteni egy EDI üzenetet. Más szabványok is léteznek (pl. ANSI X12 Észak-Amerikában, vagy VDA a német autóiparban), de Európában az EDI leggyakrabban az EDIFACT (és annak EANCOM változata) szerint valósul meg.
Mélyítse el tudását gyakorlati cikkeinkkel és iparági elemzéseinkkel:
Az EDI működését összefoglaló cikksorozat első része
Elolvasom a cikket →